✋🔽2015-ből egy cikk, az oltás rezisztenciáról . 2017-t írunk és most a kanyaró "fertőz" oltott embereket?!..vagy ?✋
Vakcina-rezisztens vírus
A gyermekbénulás vírusa elleni harc az elmúlt 30 év alatt az eredményezte, hogy az 1988-as becsült fertőzésszám – 350.000 – 2011-re 99%-kal csökkent (650 jelentett eset), írja a Proceedings of the National Academy of Sciences című szakfolyóiratban megjelent cikk. A tanulmány francia, német, orosz, kongói, holland és gaboni szerzői beszámolnak arról, mi lehet az oka, hogy a poliomyelitis-eradikáció sikerei ellenére napjainkban is törnek ki gyermekbénulás-járványok (pl. Kongó: 2010, Tadzsikisztán: 2010, Kína: 2011). A kongói járvány esetén kivételesen nagy volt a mortalitás (47%), a tanulmány szerzői úgy vélik, ennek okát is megtalálták (Robustness against serum neutralization of a poliovirus type 1 from a lethal epidemic of poliomyelitis in the Republic of Congo in 2010).
A kongói járvány súlyosságát a kutatók először annak tulajdonították, hogy az országban alacsony az átoltottság, holott korábban nem vizsgálták az oltás által kiváltott immunválasz hatékonyságát a járványt okozó vírus ellen. Most azonban kiderült, az ok teljesen máshol keresendő, írja a vizsgálatokról beszámoló ScienceDaily tudósítása.
A nemzetközi kutatócsapat azonosította és szekvenálta a Kongóban nagy letalitású járványt okozó gyermekbénulás-vírust, és kimutatták annak két, eddig ismeretlen mutációját. Mint kiderült: a járvány során meghaltak korábban részesültek poliomyelitis elleni védőoltásban, de a járványt okozó vírusra nem hatnak az oltás következtében termelődött antitestek. A mutációk következtében megváltozott a vírus burka (a mutációk a kapszid fehérjéit érintették), és a megváltozott vírust az oltottak szervezetében az oltás következtében kialakuló ellenanyag kevésbé vagy egyáltalán nem ismeri fel.
A vizsgálat feltárta, hogy a Kongóval szomszédos Gabon, illetve Németország poliomyelitis ellen oltott lakosságának kb. 15-30%-a teljesen védtelen az újonnan kialakult vírussal szemben. Az adatokat feltárva a kutatók annak a félelmüknek is hangot adtak, hogy az oltottak körében a vírus további új variánsai is kifejlődhetnek, és fatális járványokat okozhatnak, ha, mint a 2010-es kongói járvány esetében is történt, olyan populációkat érnek el, amelyekből a közönséges vírusfajtákat már eradikálták.
Vakcina-rezisztens baktérium
2012-2013-ban szamárköhögés-járvány tört ki az Egyesült Államokban, amelynek során összesen 40.000 megbetegedést jelentettek. Mint arról a New England Journal of Medicine-ben Anne Marie Queenan ésmunkatársai beszámolnak (Pertactin-Negative Variants of Bordetella pertussis in the United States), a Bordetella pertussis elleni magas átoltottság ellenére kitörő járványnak az az oka, hogy az oltás révén kifejtett evolúciós nyomás következtében megváltozott a B. pertussis, és olyan képviselői jelentek meg, amelyek nem termelik a pertactin nevű fehérjét, amely a sejtmentes oltásban antigénként szerepel. Így hiába oltanak be valakit, annak immunrendszere nem ismeri fel a pertactin-mentes baktériumot.
A NEJM-cikket ismertető The Disease Daily kifejti: pertactin-mentes B. pertussist az USA-n kívül azonosítottak Japánban, Franciaországban és Finnországban is, továbbá 2005 óta a pertactin-negatív B. pertussis-minták aránya évente 2%-kal nő, így 2012-ben már elérte a 14%-ot. A cikk szerzői hozzáteszik: a baktériumok rezisztenciájával kapcsolatos hírek nem annyira meglepőek, hiszen számos kórokozó vált már ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben, ami az általuk okozott betegségek kezelését jóval bonyolultabbá és költségesebbé teszi.
Több toxin
Ausztráliában a 2009-es szamárköhögés járvány során 35.000-en betegedtek meg, a járványt okozó baktérium vizsgálatáról beszámoló cikk a Clinical Infectious Diseases című szaklapban jelent meg (Newly Emerging Clones of Bordetella pertussis Carrying prn2 and ptxP3 Alleles Implicated in Australian Pertussis Epidemic in 2008–2010). A tanulmányban Sophie Octavia és munkatársai kifejtik: a betegek 86%-ából olyan baktériumot mutattak ki, amelyek más antigénekkel rendelkeznek, mint az a változat, amely ellen az (acelluláris) oltás véd. Ezen baktérumvariáns a 2000 és 2007 között előforduló megbetegedéseknek még csak a 31%-ában volt kimutatható, azaz, állapítják meg a kutatók, növekszik az oltás által a B. pertussis baktériumra kifejtett szelekciós nyomás, aminek következtében olyan fajták jelennek meg, amelyek antigénjei különböznek a védőoltásban szereplőktől. Az ausztrál kutatók által kimutatott B. pertussis-változat DNS-e két területen tér el attól, amely ellen a vakcina véd; az új változat prn2-ptxP3 profillal bír, azaz módosult benne a pertactin (prn) és a pertussis toxin (ptx) egyik génje. A ptxP3 változat ráadásul fertőzőképesebb, az adatok szerint arányaiban több hospitalizációért és halálesetért felelős, mint az „eredeti” B. pertussis baktérium. Mint a tanulmány szerzői figyelmeztetnek: az oltás által kiváltott adaptációnak két következménye is van: a prn2-ptxP3 változat nemcsak arra képes, hogy kikerülje a vakcina védőhatását, de mivel több toxint termel, súlyosabb betegséget is okoz, mint az eredeti. A vakcina által kiváltott szelekció pedig kedvez azon törzsek elterjedésének, amelyek ellen az oltás nem véd, így a prn2-ptxP3 változat további terjedésére is számíthatunk.
A gyermekbénulás vírusa elleni harc az elmúlt 30 év alatt az eredményezte, hogy az 1988-as becsült fertőzésszám – 350.000 – 2011-re 99%-kal csökkent (650 jelentett eset), írja a Proceedings of the National Academy of Sciences című szakfolyóiratban megjelent cikk. A tanulmány francia, német, orosz, kongói, holland és gaboni szerzői beszámolnak arról, mi lehet az oka, hogy a poliomyelitis-eradikáció sikerei ellenére napjainkban is törnek ki gyermekbénulás-járványok (pl. Kongó: 2010, Tadzsikisztán: 2010, Kína: 2011). A kongói járvány esetén kivételesen nagy volt a mortalitás (47%), a tanulmány szerzői úgy vélik, ennek okát is megtalálták (Robustness against serum neutralization of a poliovirus type 1 from a lethal epidemic of poliomyelitis in the Republic of Congo in 2010).
A kongói járvány súlyosságát a kutatók először annak tulajdonították, hogy az országban alacsony az átoltottság, holott korábban nem vizsgálták az oltás által kiváltott immunválasz hatékonyságát a járványt okozó vírus ellen. Most azonban kiderült, az ok teljesen máshol keresendő, írja a vizsgálatokról beszámoló ScienceDaily tudósítása.
A nemzetközi kutatócsapat azonosította és szekvenálta a Kongóban nagy letalitású járványt okozó gyermekbénulás-vírust, és kimutatták annak két, eddig ismeretlen mutációját. Mint kiderült: a járvány során meghaltak korábban részesültek poliomyelitis elleni védőoltásban, de a járványt okozó vírusra nem hatnak az oltás következtében termelődött antitestek. A mutációk következtében megváltozott a vírus burka (a mutációk a kapszid fehérjéit érintették), és a megváltozott vírust az oltottak szervezetében az oltás következtében kialakuló ellenanyag kevésbé vagy egyáltalán nem ismeri fel.
A vizsgálat feltárta, hogy a Kongóval szomszédos Gabon, illetve Németország poliomyelitis ellen oltott lakosságának kb. 15-30%-a teljesen védtelen az újonnan kialakult vírussal szemben. Az adatokat feltárva a kutatók annak a félelmüknek is hangot adtak, hogy az oltottak körében a vírus további új variánsai is kifejlődhetnek, és fatális járványokat okozhatnak, ha, mint a 2010-es kongói járvány esetében is történt, olyan populációkat érnek el, amelyekből a közönséges vírusfajtákat már eradikálták.
Vakcina-rezisztens baktérium
2012-2013-ban szamárköhögés-járvány tört ki az Egyesült Államokban, amelynek során összesen 40.000 megbetegedést jelentettek. Mint arról a New England Journal of Medicine-ben Anne Marie Queenan ésmunkatársai beszámolnak (Pertactin-Negative Variants of Bordetella pertussis in the United States), a Bordetella pertussis elleni magas átoltottság ellenére kitörő járványnak az az oka, hogy az oltás révén kifejtett evolúciós nyomás következtében megváltozott a B. pertussis, és olyan képviselői jelentek meg, amelyek nem termelik a pertactin nevű fehérjét, amely a sejtmentes oltásban antigénként szerepel. Így hiába oltanak be valakit, annak immunrendszere nem ismeri fel a pertactin-mentes baktériumot.
A NEJM-cikket ismertető The Disease Daily kifejti: pertactin-mentes B. pertussist az USA-n kívül azonosítottak Japánban, Franciaországban és Finnországban is, továbbá 2005 óta a pertactin-negatív B. pertussis-minták aránya évente 2%-kal nő, így 2012-ben már elérte a 14%-ot. A cikk szerzői hozzáteszik: a baktériumok rezisztenciájával kapcsolatos hírek nem annyira meglepőek, hiszen számos kórokozó vált már ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben, ami az általuk okozott betegségek kezelését jóval bonyolultabbá és költségesebbé teszi.
Több toxin
Ausztráliában a 2009-es szamárköhögés járvány során 35.000-en betegedtek meg, a járványt okozó baktérium vizsgálatáról beszámoló cikk a Clinical Infectious Diseases című szaklapban jelent meg (Newly Emerging Clones of Bordetella pertussis Carrying prn2 and ptxP3 Alleles Implicated in Australian Pertussis Epidemic in 2008–2010). A tanulmányban Sophie Octavia és munkatársai kifejtik: a betegek 86%-ából olyan baktériumot mutattak ki, amelyek más antigénekkel rendelkeznek, mint az a változat, amely ellen az (acelluláris) oltás véd. Ezen baktérumvariáns a 2000 és 2007 között előforduló megbetegedéseknek még csak a 31%-ában volt kimutatható, azaz, állapítják meg a kutatók, növekszik az oltás által a B. pertussis baktériumra kifejtett szelekciós nyomás, aminek következtében olyan fajták jelennek meg, amelyek antigénjei különböznek a védőoltásban szereplőktől. Az ausztrál kutatók által kimutatott B. pertussis-változat DNS-e két területen tér el attól, amely ellen a vakcina véd; az új változat prn2-ptxP3 profillal bír, azaz módosult benne a pertactin (prn) és a pertussis toxin (ptx) egyik génje. A ptxP3 változat ráadásul fertőzőképesebb, az adatok szerint arányaiban több hospitalizációért és halálesetért felelős, mint az „eredeti” B. pertussis baktérium. Mint a tanulmány szerzői figyelmeztetnek: az oltás által kiváltott adaptációnak két következménye is van: a prn2-ptxP3 változat nemcsak arra képes, hogy kikerülje a vakcina védőhatását, de mivel több toxint termel, súlyosabb betegséget is okoz, mint az eredeti. A vakcina által kiváltott szelekció pedig kedvez azon törzsek elterjedésének, amelyek ellen az oltás nem véd, így a prn2-ptxP3 változat további terjedésére is számíthatunk.
a szerző cikkei"
Forrás
