A kötelező oltási rend következményeképpen a szülők nagy része bizalmatlanná vált a gyermekorvosokkal és az egészségügyi hatóságokkal szemben. A védőoltások választhatóvá tételével visszatérne a bizalom – állítja dr. Várhelyi Péter ügyvéd levelében, melyet válaszul fogalmazott meg a Házi Gyermekorvosok Egyesülete és az Országos Gyermekegészségügyi Intézet nyílt levelére. Álláspontja szerint a magyar kötelező oltási rend jogilag kikezdhető, hiszen nincs járványügyi helyzet, ebben az esetben pedig az Oviedói Egyezmény az irányadó, ami kimondja az egészségügyi beavatkozást elszenvedő személy beleegyezéshez és annak visszavonásához való jogát. Az alábbiakban a levél teljes terjedelmében olvasható.
Egy vélemény a Házi Gyermekorvosok Egyesülete és az Országos Gyermekegészségügyi Intézet nevében megfogalmazott nyílt levéllel kapcsolatban
Megnyugtató, hogy a nyílt levél hivatalosan is elismeri, hogy Magyarországon megszűntek a járványok, ami egyértelműen azt jelenti, hogy a gyermekkori védőoltások drákói szigorral történő kötelezővé tételére már nincs szükség. A gyermekkori védőoltásokkal kapcsolatos kötelezettség elérte célját, megszűntek a gyermekkori fertőző betegséggel kapcsolatos járványok. A gyermekkori védőoltások kötelezővé tételének ideje lejárt.
Évente kb. 40 millió külföldi állampolgár – a magyar lakosság négyszerese – fordul meg Magyarországon, tartós tartózkodási, turisztikai, stb. célból. Köztudott, hogy a külföldi állampolgárokra nézve néhány kivételtől eltekintve nem rendelkeznek kötelező védőoltási kötelezettséggel a külföldi törvények, ennek ellenére Európában sincs járvány.
Nem vitatható egyebekben, hogy a védőoltások igazoltan csökkentik a szenvedést és adott esetben életeket mentenek, különösen járvány idején. Ezért a védőoltásokra szükség van, sőt azok körének szélesítése is indokolt lehet.
A nyílt levél korrekten elismeri, hogy a védőoltások esetlegesen oltási reakciók kockázatát hordják magukban. Ezek a kockázatok nem vitathatóan gyermekek egész életét tehetik tönkre, szélsőséges ritka esetben az életüket veszélyeztető állapothoz vezethet, a hivatalos betegtájékoztatók szerint is.
Nem lehet azonban a védőoltások mellékhatásaival kapcsolatos kérdést bagatellizálni azzal, hogy a tudomány mai állása szerint nem megkérdőjelezhető tény, hogy az oltások előnyei egyértelműen messze meghaladják az általuk esetlegesen okozott oltási reakciók kockázatát.
Egy a kötelező védőoltásokkal kapcsolatban oltáskárosodott gyermeket megnyugtathat-e az édesanyja azzal, hogy nem történt semmi, csupán nem volt szerencséje, mert azon kisebbség körébe tartozik, aki a kötelező védőoltás hátrányos áldozatává vált a többség érdekében?
A halálbüntetés eltörlésének egyik alapvető indoka az volt, hogy nehogy akárcsak egy esetlegesen ártatlan ember bűnhődjön, akinek az ártatlansága a visszafordíthatatlanná vált ítélet végrehajtása után derülne ki. A halálbüntetést eltörlő jogalkotók álláspontja szerint egyebekben a társadalomnak és az államnak nincs joga elvenni egy ember életét, még akkor sem, ha bűnös.
Ennek az elvnek a mentén nincs joga a társadalomnak és az államnak akárcsak egy ártatlan gyermek egészségét, esetlegesen életét a védőoltások kötelezővé tételével járványhelyzet hiányában veszélyeztetni.
Az Európai Unió tagállamaiban elfogadott egészségügyi oltásrendnek megfelelően Magyarországon is meg kell szüntetni a gyermekkori védőoltások kötelezővé tételével történő állami ítélkezést.
A védőoltások választhatóságával a gyermekek szüleinek felelős döntési lehetőségét kell a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően visszaállítani.
Tudomásul kell venni, hogy a megváltozott technikai világ magával hozta az információáramlást. Az internet korában egyértelmű, hogy az egyébként laikus szülőket információk áradata éri és ez többek között a védőoltásokkal kapcsolatosan is elbizonytalanítja őket.
A védőoltások kötelező jellege a szülők nagy többségében teljes bizalmatlanságot eredményez a házi gyermekorvossal és az egészségügyi hatósággal szemben.
Ez a bizalmatlanság a védőoltások választhatóságával szüntethető meg.
A gyermekorvosok, illetve az egészségügyi rendszerben dolgozók megfelelő szintű, őszinte szakmai tájékoztatása, a jó marketing-tevékenység, a védőoltások ingyenessé tétele egyértelműen abba az irányba mutat, hogy az egészségügyi hatóságnak nem kell tartania a védőoltások választhatósága esetén sem a lakosság átoltottságának csökkenésétől, járványok kialakulásától.
A védőoltások választhatósága kérdésében egyébként hatályos törvény van életben bevezetve Magyarországon, a 2002. évi VI. törvény (Oviedói Egyezmény), amely szerint rögzítésre került az egészségügyi beavatkozásokat elszenvedő személy szabadon és tájékozottságon alapuló beleegyezésének a joga, illetve a beleegyezési képességgel nem rendelkező személyek védelme érdekében megállapított jogszabályi kitétel.
Ezzel szemben a hivatalosan gyakorolt egészségügyi hatósági eljárás során arra történik hivatkozás, hogy járványhelyzetben mindenfajta szabad és tájékozottságon alapuló beleegyezési jog korlátozható, s így a magyar eljárási gyakorlat szerint az Oviedói egyezmény ezen rendelkezései kizárhatóak a kötelező gyermek védőoltások vonatkozásában.
Ezzel kapcsolatban kiemelést érdemel a többször módosított, jelenleg hatályos 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet – a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 3/A §. alatti értelmező rendelkezések 9. pontjában rögzített „járvány" definíciója, amely szerint: „egy adott fertőző betegségnek a vártnál szignifikánsan gyakoribb vagy egy meghatározott küszöbszintet meghaladó előfordulása egy adott területen, illetve közösségben, egy meghatározott időtartam alatt, vagy legalább két egymással összefüggő eset, amely összefüggés járványügyi bizonyítékkal alátámasztható."
A hivatkozott jogszabályban megállapított járvány bekövetkezte esetére készült el a Fővárosi Tisztifőorvos intézkedési terve, például a Budapest területén bekövetkező vagy az ezt érintő járványok elleni védekezést illetően. Ez tartalmazza a katasztrófa-egészségügyi ellátás tényleges működési területét, feladatait. Részletezi a felkészülési időszakot, a mentési időszakot, valamint a járvány lezajlása utáni időszakot.
Amikor tehát a hatóság járványhelyzetre hivatkozva kizárhatónak tartja az Oviedói Egyezményben rögzített szabad és tájékozottságon alapuló beleegyezési jogot, abban az esetben az előző definíciónak megfelelő magyar jogi előírásoknak megfelelő járványhelyzet fennállását vélelmezi.
Természetesen nyilvánvaló, hogy a gyermekkori védőoltások kötelező elrendelésének alapját képező járványhelyzet Magyarországon nincs, ezért az erre való hivatkozás nem felel meg a formállogika szabályainak sem.
Feltételezve azt a lehetőséget, hogy a hatóság az esetleges járványhelyzet megelőzése érdekében tartja indokoltnak a kötelező védőoltások szükségességét, egyértelműen választ ad az Oviedói Egyezménynek a szabad és tájékozottságon alapuló beleegyezési jog előírása, hiszen nincs járványhelyzet. Ebből következően a fertőzések megelőzése érdekében kifejtett már előzőekben említett az egészségügyi rendszerben dolgozók megfelelő szintű, őszinte szakmai tájékoztatása, a jó marketing-tevékenység, a védőoltások ingyenessé tétele, szabadon választhatóság a megfelelő eljárás és semmiképpen nem a kötelezően elrendelt védőoltások.
Budapest, 2013. december 11.
Dr. Várhelyi Péter
ügyvéd
